Alsós munkaközösség

Vezetője: Dr. Iszályné Hegedűs Anna Mária

Az alsós munkaközösség munkájáról
Az év elején a munkatervben kitűzött feladatokat igyekezett a munkaközösség megvalósítani. Az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok tükrözték a pedagógusok elkötelezettségét, hivatástudatát és színes módszertani skálájukat, amelyek segítségével próbáltak minden tanulót képességeinek megfelelően fejleszteni. Az óraszervezéseket áthatotta a kommunikációs központúság, az eredményes tanulás módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása. Az eszközjellegű kompetenciák közül a szövegértés és alkalmazás fejlesztésére fordítottak nagyobb figyelmet, mert ez döntően meghatározza az egész tanulási folyamat sikerességét. Az átdolgozott értékelési rendszert alkalmazták a nevelők. A szöveges értékelésekkel kapcsolatban a szülőktől jött információk és a nevelők tapasztalatai alapján szükség van az érdemjegyes értékelésre is. Lényeges értékelési eszköz volt az 1-4. évfolyamon a szóbeli és metakommunikációs értékelés. Az első évfolyamon még nagy szükség volt a szimbólumok használatára is, amelyek fokozták a gyerekek kedvét a tanulás iránt. Minden osztályban sor került az írás-tollbamondás füzetek ellenőrzésére. A rendszeresen végzett tollbamondásokat a nevelők folyamatosan értékelték. Sokszor inspiráló előremutató tanítói megjegyzéseket tettek a gyerekek füzetére, ezzel ösztönözve őket a jövőbeli szép munkák készítésére. A legnagyobb problémát a tanulók magatartásának romlása jelentette. Minden pedagógus igyekezett konfliktuskezelő eljárásokat kialakítani az osztályában. Sajnos még több segítségre lenne szükségük a nevelőknek, hogy hatékonyabban tuják orvosolni ezt a problémát. A hagyományokhoz híven az alsós tanulmányi versenyek megrendezésére is sor került. Ezeken szép számmal vettek részt a tanulók, több HHH-s és SNI-s gyerek is benevezett. A szülőkkel való kapcsolattartás közvetlenebbé tételét szolgálta a májusban megrendezett iskolai nyíltnap, amit a szülők szívesen fogadtak és látogattak. Az óvoda-iskola hatékonyabb együttműködése érdekében a munkaközösség-vezető többször látogatást tett az óvodákban. Szülői értekezlet tartására került sor az iskolába jövő gyerekek szüleinek az iskolaérettségről. Játékos beszélgetés formájában történt a leendő elsőosztályosok beiratkozása az iskolába, amit a gyerekek nagyon élveztek. Az első osztályban részt vettek továbbá egy közös játékos tanórán, ahol együtt dolgozhattak az iskolásokkal.

Felsős munkaközösség

Vezetője: Mag Lászlóné

Az osztályfőnöki munkaközösség munkájáról
Ebben a tanévben is, a hagyományoknak megfelelően, meghirdették a tanulócsoportok magatartási pontversenyét. Az elért eredményekről hetente tájékoztatták a tanulókat. Iskolánkban folytatódik a HHH-s és az SNI-s tanulók integrált oktatása, nevelése. Egyre fontosabbá vált, hogy az osztályfőnökök céltudatosan próbálják meg feltárni és kezelni a felmerülő problémákat. Néhány tanulócsoportban a magatartási problémák megszaporodtak, az osztályfőnököket a munkaközösség tapasztalatcserékkel, mentális segítségnyújtással igyekezett megerősíteni. Egy -egy eset kapcsán szorosabbá vált az együttműködés a pedagógusok között. A gyermekek egyénre szabott fejlesztése, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás mindennapi megbeszéléseik témája lett, s ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakirodalmat tanulmányozva, illetve a továbbképzéseken is. Az osztályok összevonását követően jó lehetőségnek tűnt a csoportbontások alkalmazása is, kiscsoportban több alkalom adódott az egyéni fejlesztésekre. A tanulók csoportokba rendezését gondos előkészítő, szervező munka előzte meg, kialakította a munkaközösség a csoportbontáskor figyelembe vehető szempontrendszert és biztosította az átjárhatóság feltételeit is. Ugyanakkor a közösségépítése is kiemelt feladatot jelentett az osztályfőnökök számára, hiszen az új tanulócsoportokban is ki kellett alakítani a megfelelő kortárskapcsolatokat. Folytatták a helyi tanulmányi versenyek szervezését is, ahol a tanulók önálló tanulásra való serkentése mellett hangsúlyt kaptak a változatos feladatok is. A nyolcadikosok a sikeres iskola és pályaválasztáshoz minden segítséget megkaptak, nyíltnapokon, tájékoztatókon ismerkedhettek a középiskolákkal.

Egyéni képesség fejlesztő foglalkozások

Alsó tagozat
A tavalyi évhez hasonlóan minden osztályban hetente egy alkalommal egyéni képességfejlesztő foglalkozást tartottak a tanulóknak. A pedagógusok maguk határozták meg, hogy ezeken kik vehetnek részt, figyelembe véve azt, hogy kinek milyen egyéni segítségre van szüksége. A foglalkozások a gyengébb és jobb képességű gyerekek számára egyaránt lehetőséget biztosítottak az ismeretek alaposabb elsajátításához. A célirányos képességfejlesztő feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek eredményesebben teljesítsenek.

Magyar nyelv és irodalom
(Gerendeli György, Pál Gáborné)
Ezeken a foglalkozásokon az alapkészségek fejlesztése volt a fő cél. Korábban viszonylag eredményesnek bizonyult, hogy indukciós bázisként nagyepikai műveket használtak, ezek alapján végezték a különböző szövegértési, szövegalkotási feladatokat szóban és írásban, játékos elemeket is beiktatva a gyakorlatok közé. Lényegében most is ezt folytatták. Elsősorban a figyelemkoncentráció terén volt érzékelhető a javulás. A tanulókkal eredményesen használták az egynyelvű szótárakat, mint a Magyar értelmező kéziszótár, a Magyar szókincstár, Szinonimaszótár az olvasási készség fejlesztésére és a szókincs bővítésére, a Magyar helyesírási szótárt pedig a helyesírási készség fejlesztésére. A foglalkozásokon a tanulók fegyelmezettek és kellően motiváltak voltak.

Matematika
(Török Adalbert, Szekeres Csaba)
A matematika tantárgyhoz kapcsolódó képességfejlesztés az 5-6. osztályos tanulókra terjedt ki. Egy-egy alkalommal 2-3 tanuló vett részt. A tanulók szívesen dolgoztak: logikai és képességfejlesztő társasjátékokat játszottak, gyakorlatban végeztek mértékegység átváltásokat, egyszerű, játékos kombinatorikai feladatokat oldottak meg.

Gyermek és ifjúságvédelem

Év elején újból besoroltuk tanulóinkat. Felmértük a hátrányos helyzetű tanulók létszámát. Az osztályfőnökök jelzése alapján iskolánkban 121 ilyen tanuló van. A halmozottan hátrányos helyzetűek száma 65 fő.
A jelenlegi kimutatás szerint a veszélyeztetett tanulók száma iskolánkban: 32 fő Lakóhelyük szerinti megoszlás:

• dombegyházi: 17 fő
• kisdombegyházi: 8 fő
• magyardombegyházi: 6 fő

A létszám változása az első tanévhez képest egy tanuló elköltözéséből adódott. Márciusban 12 tanuló felülvizsgálatára került sor a békéscsabai Tanulási Képességet Vizsgáló és Szakértői Bizottság által. A vizsgálatok alapján a tanulók nagy része állapotuknak megfelelően teljesített. Egy tanuló átsorolására volt szükség, aki a következő tanévben a tanulásban akadályozottak tanterve alapján kell, folytassa a tanulmányait. Néhány tanulónál a rehabilitációs foglalkozások típusának, illetve óraszámának változtatására volt szükség, melyek az új tanévtől lépnek érvénybe. A rehabilitációs foglalkozásokra az eddigi rend szerint jártak a tanulók. A foglalkozásokon az egyéni adottságok figyelembevételével végezték feladataikat, melyek célja, hogy önmagukhoz mérten fejlessze képességeiket, és képességelőnyeiket erősítse. Az egész csoportra jellemző volt az aktivitás, szorgalom és a megfelelő hozzáállás még a nehézséget okozó feladatoknál is. A legszívesebben a kézügyességet és önkifejezést igénylő feladatokat végezték.

A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztéséről

Gyógypedagógus: Gombkötő Katalin): A 2009/2010-es tanévben a fejlesztés már a megszokott csoportosítások szerint indult. Az így kialakult csoportok:

• BTM- Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók csoportja.
• SNI/a - Az organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók csoportja.
• SNI/b - Az organikus okokra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók csoportja.

Sajátos nevelési igényű (a) tanulókról

Létszám: 19 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 9.

Ebben a tanévben elkezdődött az iskolában a sajátos nevelési igényű organikus okra visszavezethető -azaz a legsúlyosabb- kategóriába sorolt gyerekek fejlesztése. A tanulók 1-2 kivétellel szívesen jártak a fejlesztő órákra. Sajnos ezeknek a gyerekeknek az alapvető ismeretek elsajátításához szükséges kompetenciákban vannak hiányosságaik. Sokszor a 2, 3 akár 4 évvel korábbi minimum követelmények felidézése is nehézséget okozott nekik. A fejlesztő órán a nevelő a tanulók képességeinek megfelelő feladatokat adott, sok játékos gyakorlaton keresztül a legnehezebb területeket: a szövegértést, a helyesírást, a matematikai-logikai gondolkodás fejlődését elősegítve. Mindehhez figyelembe vette a gyerekek érdeklődési körét és életkori sajátosságait.
Az elvégzendő feladatok mellett nagy hangsúlyt fektetett a gyermekekkel való személyes beszélgetésre -akik szociálisan is elhanyagoltak- verbális készségüket és általános tájékozottságukat is fejlesztve ezáltal.
A fejlesztő munka eredményességét számokban nem lehet mérni, csak azt lehet megfigyelni, hogy a tanuló önmagához képest mennyit változott. Azt nem lehet megtanítani, amit eddig nem sikerült megtanulni, de segítséget nyújt a lemaradás kompenzálásában és egyéni sikerek élményének megélésére.

Sajátos nevelési igényű (b) tanulókról (fejlesztő pedagógus: Hargitainé Fónád Tünde)

Létszám: 10 fő
Ebből

• 6 fő diszlexia-diszkalkúlia reedukációban,
• 2 fő diszlexia reedukációban részesül.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztéséről

Létszám: 18 fő.

Tovább folytatódott a fejlesztés a már megszokott rendben. Célunk az volt, hogy olyan területeket fejlesszünk, ami megkönnyíti a tanulási nehézséggel és tanulási zavarral küzdő gyerekek mindennapjait. A mechanikus gyakorlás helyett olyan feladatokat végeztünk, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a gyerek érdeklődési területein keresztül motiválva szinte észrevétlenül olvasson és írjon. Az íráskép javítását, valamint a betűk differenciálását a hármas vonalköz ismételt bevezetése segítette, így az írásban elkövetett hibák észrevehetőbbé, kontrolálhatóbbá váltak. Külön figyelmet fordítottunk a vizuális diszkrimináció fejlesztésére. A feladatok célja a figura - háttér és az alak - formaállandóság fejlesztése volt. Egyes feladatok a magánhangzó és a mássalhangzó időtartamának gyakorlására alkalmasak (pl. hiányzó betűk vagy ékezetek pótlása stb.). Szókincsbővítésre adott alkalmat a rokon értelmű szavak gyűjtése, valamint az olvasott szöveg tartalmának elmondása, mely a szóbeli kifejezőkészséget is fejlesztette. A nyelvi kreativitást is fejlesztő szintézis gyakorlatok között megtalálható volt a betűk és a szótagok összerakása szavakká, valamint a szavak mondatokká fűzése.A kiscsoportos munkaforma jó lehetőséget adott az egyéni képességek feltérképezésére, az egyéni sikerélmények megélésére. A tanulók a foglalkozásokon érdeklődéssel végezték a játékos, fejlesztő feladatokat. A fejlesztőfoglalkozáson résztvevők munkájuk során dicsérettel jól motiválhatóak voltak.

A mikrocsoportok munkája

a) IPR csoport
A bizottság a 2009/2010. tanév II félévében folytatta az I. félévben megkezdett és a munkatervében rögzített feladatait. Ennek során mindvégig figyelemmel kísérte a jogszabályi előírások betartását. Ellenőrizte a fejlesztési tervek elkészítését, majd megszervezte a negyedéves értékeléseket. Ebben a tanévben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyon sok segítséget (felszerelések, ruházat, kirándulás, kulturális programok) kaptak. Tapasztalatunk, hogy a szülők ezt szívesen fogadják, sőt egyre inkább el is várják, de sajnos egyre több szülő még gyermeke negyedéves értékelésére sem volt kíváncsi, s nem jelent meg. Az IPR munkacsoport folyamatosan tartotta a kapcsolatot iskolánk többi munkacsoportjával. Esetmegbeszéléseket tartott, s részt vett más munkacsoportok esetmegbeszélésein. A tantestülettel is folyamatos kapcsolatot tartott fenn. Részt vett kulturális rendezvényekre jutás, a partneri kapcsolatok bővítése érdekében szervezett programok, projektnapok, gyermeknap megvalósításában. Figyelemmel kísérte a 8. évfolyamos halmozottan hátrányos tanulók továbbtanulási szándékait, illetve ennek eredményeit. Az IPR menedzsment a többi munkacsoporttal együtt 3 napos továbbképzésen is részt vett, melynek témája a konfliktuskezelés az iskolában volt. A tanév végén segítséget nyújtott a statisztikai adatok összegyűjtésében. Előzetes felmérést készített a következő tanév halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak létszámáról. A munkacsoportnak is és az osztályfőnököknek is a HHH tanulók hiányzásainak a csökkentésére irányuló feladata volt a legnehezebb.

b) IKCS csoport
A csoport különös figyelmet fordított a gesztor önkormányzat és a másik két iskolafenntartó kapcsolatának elemzésére, valamint arra, hogyan érvényesülnek a kistelepülési sajátosságok az együttműködésben. Vizsgálta a gyermekvédelem hatékonyságát az egyes településeken, s megállapította, hogy az illetékes szakemberekkel eredményes a közös munka. Kikérte a szülői munkaközösség véleményét az intézményi működéssel kapcsolatban. Elemezte a Dombegyház Közoktatásáért Alapítvány szerepét. Az immár közhasznú szervezet minden érintett megelégedésére működik, jelentős segítséget tud nyújtani a szociálisan hátrányos körülmények között élő, de tehetséges tanulóknak. A csoport tanulmányozta az óvoda-iskola átmenettel kapcsolatos méréseket, valamint azokat a sajátosságokat, amelyek az összevont magyar- és kisdombegyházi óvodára jellemzőek. Megállapítást nyert, hogy megalapozottak a szakmai tevékenység elemei, az intézmények az integrációs alapelvek szerint működnek. Különös figyelmet szenteltek a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek teljesítményének, az elemzésben felhasználták a minőségügyi csoport adatbázisát ezzel kapcsolatban.

c) Tanári együttműködést, műhelymunkát segítő munkacsoport
Ebben a változásoktól, újdonságoktól sem mentes világban különösen fontos szerep hárult a munkacsoportra. Alapvető céljuk az volt, hogy ebben a változásoktól, újdonságoktól sem mentes világban különösen fontos szerep hárult a munkacsoportra. Alapvető céljuk az volt, hogy a pedagógusok megismerjék egymás munkáját és segítséget kapjanak egy -egy számukra nehéznek tűnő feladat megoldásában, megtanulják az újdonságokat beépíteni a tanítási gyakorlatba. A munkacsoport igyekezett alkalmakat teremteni az esetmegbeszéléseknek és a problémamegoldó fórumoknak. Az azonos évfolyamon tanítók munkáját segítette, ha egy közösségről, vagy egyénről összegyűjthették az összes információt. A tanárok, tanítók közötti együttműködés megfelelően alakult, sok új ötletet átvettek egymástól a megbeszélések résztvevői. A hospitálások tapasztalatait is mindig megvitatták egymás között, hogy a pedagógusok megismerjék egymás munkáját és segítséget kapjanak egy -egy számukra nehéznek tűnő feladat megoldásában, megtanulják az újdonságokat beépíteni a tanítási gyakorlatba. A munkacsoport igyekezett alkalmakat teremteni az esetmegbeszéléseknek és a problémamegoldó fórumoknak. Az azonos évfolyamon tanítók munkáját segítette, ha egy közösségről, vagy egyénről összegyűjthették az összes információt. A tanárok, tanítók közötti együttműködés megfelelően alakult, sok új ötletet átvettek egymástól a megbeszélések résztvevői. A hospitálások tapasztalatait is mindig megvitatták egymás között.

c) d) Óvoda-iskola átmenet munkacsoport
A csoport munkáját a terveknek megfelelően végezte. Az óvoda iskola átmenet megkönnyítését szolgáló pedagógiai, didaktikai és nevelési eszközök használatát tárgyalta meg megalakulásuk kezdetén. A foglalkozásokon a nevelés gyakorlatát vizsgálva elsősorban az egyes jelenségek analizálása révén, megoldási módokat keresve, konkrét helyzetre vonatkozóan cselekvéssort határoztak meg. Lényeges feladat volt a szűrőeljárások, mérési formák megbeszélése. Ilyenek voltak a DIFER és a Gabóca kuckója elnevezésű vizsgálati eszközök. Ezek használata megkönnyítette a kezdőszakasz problémáit, hiszen így egyénre szabott képességbeli fejlettség feltérképezésére lehetőség volt. Az első osztályban végzett DIFER vizsgálatok eredményei alapján történt a tananyag kiválasztása és összerendezése valamint a feldolgozás módjának megtervezése. Ez olyan didaktikai eszközök alkalmazását követelte meg, amelyek érdeklődést váltottak ki, élményszerű feldolgozást biztosítottak. A kezdő évfolyamokon tanító nevelő nagy hangsúlyt fektetett a játékosságra. Igyekeztek a tantermet úgy berendezni, hogy a tanulók kellemes környezetben dolgozhassanak. Ennek következtében kezdetben szorongó gyerekek is hamarabb feloldódtak. A kezdő szakasz fontos feladata a csoport osztállyá fejlesztése, alakítása. A csoportban megjelenő szerepek helyes irányítása nem kevés gondot jelentett. Az együttélési képesség, segítőkészség, felelősség vállalás, szabálykövetés, szabályalkotás helyes alkalmazása érdekében a pedagógus koordináló szerepére nagy szükség volt Az év folyamán tartott értekezleteken, melyeken néha az óvónők is jelen voltak megbeszéltük és átadtuk tapasztalatainkat a további sikeres együttműködés érdekében.

e) Pályaválasztási munkacsoport
A munkacsoport szeptember hónapban kezdte meg munkáját. Havi 2-4 alkalommal értekeztek, ahol a megbeszélték a pályaválasztással kapcsolatos feladatokat, teendőket, megszervezték a középiskolák bemutatkozását iskolánkban. November hónapban a munkacsoport tagjai részt vettek a "Munkaerőpiac-beiskolázás" című előadáson, Békéscsabán, ahol felvilágosítást kaptak a legkeresettebb szakmákról. A középiskolai jelentkezési lapok kitöltését ellenőrizték, összeolvasták. Dokumentálták a pályaválasztási rendezvényeket, kimutatásokat készítettek a továbbtanulókról.