Alsós munkaközösség

Vezetője: Dr. Iszályné Hegedűs Anna Mária

Az alsós munkaközösség munkájáról
A munkaközösség munkájának középpontjában az alapkészségek fejlesztése állt. Az óralátogatásokon szerzett tapasztalatok jelezték a pedagógusok elkötelezettségét, és színes módszertani skálájukat, amelyek segítségével próbáltak minden tanulót képességeinek megfelelően fejleszteni. Az óraszervezéseket áthatotta a kommunikációs központúság, az eredményes tanulás módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása. Az eszközjellegű kompetenciák közül a szövegértés és alkalmazás fejlesztésére fordítottak nagyobb figyelmet, mert ez döntően meghatározza az egész tanulási folyamat sikerességét. Az átdolgozott értékelési rendszert alkalmazták a nevelők. Az első évfolyamon folytatódott a szöveges értékelés évközben is. Havonta kaptak a szülők szöveges értesítést. Itt még nagy szükség volt a szimbólumok használatára is, amelyek fokozták a gyerekek kedvét a tanulás iránt. Érdekesség, hogy a szülők is a tanulmányi munkáért kapott piros pontokat, jelképet érő matricák számát figyelték, és ezek számának gyűlésével együtt örültek a gyerekekkel az elért eredményeknek. Az üzenő füzetbe beírt szöveges értékelések elolvasására többször fel kellett hívni a figyelmet. Második osztályban már érdemjegyeket is kaptak a tanulók. Félévkor azonban még szöveges értékelést kaptak ezen az évfolyamon is a gyerekek. Harmadik és negyedik osztályban már érdemjegyekkel minősítettek a nevelők. Félévi értékelésük is osztályzatokkal történt. Nagy hangsúlyt kellett fektetni a szövegértés fejlesztésére. Ezért a testület úgy próbálta minden évfolyamon ösztönözni a tanulókat az olvasás megkedveltetésére, hogy minden nap felolvasást tartottak a nevelők és ezek tartalmát változatos módon visszakérték a tanulóktól. A testület elhatározta, hogy a következő tanévtől egy másik tankönyvcsalád bevezetésével végzi munkáját minden évfolyamon, remélve, hogy ezzel jobb eredményeket tudnak elérni a tanulók Ezek a következők: Játékház, Játékvár, Játékvilág. Minden osztályban sor került az írás-tollbamondás füzetek ellenőrzésére. A rendszeresen végzett tollbamondásokat a nevelők folyamatosan értékelték. Sokszor inspiráló előremutató tanítói megjegyzéseket tettek a gyerekek füzetére ezzel ösztönözve őket a jövőbeli szép munkák készítésére. A legnagyobb problémát a tanulók magatartásának romlása jelentette. Minden pedagógus igyekezett konfliktuskezelő eljárásokat kialakítani az osztályában. Sajnos még több segítségre lenne szükségük a nevelőknek, hogy hatékonyabban tudják orvosolni ezeket az eseteket. A hagyományokhoz híven az alsós tanulmányi versenyek megrendezésére is sor került. Ezeken szép számmal vettek részt a tanulók, ezekre több HHH-s és SNI-s gyerek is benevezett.

Felsős munkaközösség

Vezetője: Isztinné Szécsényi Tímea

Az osztályfőnöki munkaközösség munkájáról
Ebben a tanévben is, a hagyományoknak megfelelően, meghirdették a tanulócsoportok magatartási pontversenyét. Az elért eredményekről hetente tájékoztatták a tanulókat. Iskolánkban folytatódik a HHH-s és az SNI-s tanulók integrált oktatása, nevelése. Egyre fontosabbá vált, hogy az osztályfőnökök céltudatosan próbálják meg feltárni és kezelni a felmerülő problémákat. Néhány tanulócsoportban a magatartási problémák megszaporodtak, az osztályfőnököket a munkaközösség tapasztalatcserékkel, mentális segítségnyújtással igyekezett megerősíteni. Egy -egy eset kapcsán szorosabbá vált az együttműködés a pedagógusok között. A gyermekek egyénre szabott fejlesztése, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás mindennapi megbeszéléseik témája lett, s ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakirodalmat tanulmányozva, illetve a továbbképzéseken is. Az osztályok összevonását követően jó lehetőségnek tűnt a csoportbontások alkalmazása is, kiscsoportban több alkalom adódott az egyéni fejlesztésekre. A tanulók csoportokba rendezését gondos előkészítő, szervező munka előzte meg, kialakította a munkaközösség a csoportbontáskor figyelembe vehető szempontrendszert és biztosította az átjárhatóság feltételeit is. Ugyanakkor a közösségépítése is kiemelt feladatot jelentett az osztályfőnökök számára, hiszen az új tanulócsoportokban is ki kellett alakítani a megfelelő kortárskapcsolatokat. Folytatták a helyi tanulmányi versenyek szervezését is, ahol a tanulók önálló tanulásra való serkentése mellett hangsúlyt kaptak a változatos feladatok is. A nyolcadikosok a sikeres iskola és pályaválasztáshoz minden segítséget megkaptak, nyíltnapokon, tájékoztatókon ismerkedhettek a középiskolákkal.

Egyéni képesség fejlesztő foglalkozások

Alsó tagozat
Hetenként egy alkalommal egyéni képességfejlesztő órán vehettek részt szükség szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Ezeken a foglalkozásokon lehetőség volt a hiányosságok kötetlenebb formában történő pótlására. A jobb képességű tanulók fejlesztése is hatékonyabb volt ilyen módon, mert több időt és lehetőséget kaptak arra, hogy érdeklődésüket kinyilváníthassák, és többet szerepelhessenek. Ilyenkor a tanulók gyakran elmondták egyéni problémáikat is, amit megbeszélhettek a pedagógussal. Tanácsot, segítséget kaptak személyes gondjaik orvoslására is.

Magyar nyelv és irodalom
(Pál Gáborné)
A délutáni fejlesztő és képesség-kibontakoztató foglalkozásokra szívesen jártak a gyerekek. Szerettek kis közösségben tanulni, mivel több lehetőség adódott 1-1 tanuló szóbeli szerepeltetésére is, így hatékonyabban tudtak gyakorolni, fejlődni. Ezeken a foglalkozásokon általában játékos és érdekes feladatokat oldottak meg a tanulók, de lehetőségük volt a hiányzások miatti lemaradások pótlására is. Az irodalmi tananyagokhoz kapcsolódóan gyakran végeztek internetes kereső- és gyűjtőmunkát, néztek meg ma már klasszikus filmeket. A tanóráknál kötetlenebb foglalkozásokon lehetőség adódott a tanulókkal való személyes törődésre is.

Matematika
(Török Adalbert, Szekeres Csaba)
Egy-egy alkalommal 2-3 tanuló vett részt a foglalkozásokon. A gyerekek szívesen dolgoztak: logikai és képességfejlesztő társasjátékokat játszottak, gyakorlatban végeztek méréseket és mértékegység átváltásokat. Tanári segítséggel matematikai testeket építettek és készítettek. Különféle kártyajátékokkal és logikai játékokkal ismerkedtek meg, illtetve segítséget, kiegészítést kaptak a tanórai feladatokhoz kapcsolódóan.

Gyermek és ifjúságvédelem

(Takács Lajos)
Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse a három településen működő Gyermekjóléti Szolgálattal rendszeres kapcsolatot tart csakúgy, mint az osztályfőnökökkel. A tanév során negyedévenként kapták meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei a tájékoztatást gyermekük tanulmányi eredményeiről. Ezen jelen voltak a gyermekjóléti szolgálatok vezetői és az iskolai felelős is. Két esetben került sor a nagyközségi önkormányzatnál már védelembe vett tanulók helyzetének felülvizsgálatára, ill. a védelem további meghosszabbítására. A tárgyidőszakban egy alkalommal egy család esetében esetmegbeszélésre került sor az iskolában. Ebből a családból 2 gyermek bentlakásos intézménybe került elhelyezésre.

A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztéséről

(Gyógypedagógus: Gombkötő Katalin)
Létszám: SNI-a: 14 fő, SNI-b: 4 fő
A rehabilitációs foglalkozás típusa szerint:
egyéni komplex gyógypedagógiai terápiában: 7 fő
vizuális percepció fejlesztésben: 1 fő
diszlexia - diszgráfia reedukációban: 10 fő
diszkalkúlia reedukációban: 8 fő részesül.
A rehabilitációs foglalkozásokra rendszeresen jártak a tanulók. A létszám alakulását befolyásolta, hogy év közben több gyermek felülvizsgálatára sor került és esetenként megváltozott a besorolásuk a fejlesztendő területeket, valamint óraszámokat illetően is. A foglalkozásokon az egyéni adottságok figyelembevételével végezték feladataikat, melyek célja, hogy önmagukhoz mérten fejlessze képességeiket, és képességelőnyeiket erősítse. A foglalkozások egyéni fejlesztés jellegűek, a kis létszámú csoportban történtek, melyben nagyobb lehetőség van a tanulók aktuális szükségletéhez igazodni. Az alapvető irányító nem a tananyag, hanem a tanulók képessége. Az egész csoportra jellemző volt az aktivitás, szorgalom és a megfelelő hozzáállás még a nehézséget okozó feladatoknál is. A legszívesebben a kézügyességet és önkifejezést igénylő feladatokat végezték. Az órákon az alábbi területek fejlesztésén volt a hangsúly:
- nyelvi készségek
- mozgásos területek
- gondolkodási műveletek
- audio - vizuális differenciálás
- figyelem, önállóság
- téri, síkbeli tájékozódás, összefüggéslátás.
Több tanuló felülvizsgálaton volt, az aktuális szakértői véleményben foglaltak az új tanévben lépnek érvénybe, melyek a rehabilitációs órák számát, és a tantárgyi mentesítéseket érintik. Mindezeken túl fontos volt az órákon a jó hangulat, az egymás iránti tiszteletre nevelés, és az önismeret fejlesztése.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztéséről

(Fejlesztő pedagógus: Debreczeniné Gál Mónika)
Létszám: 29 fő
Ebből 4 fő iskolai alapellátás keretében felzárkóztató foglalkozásra jogosult.
1 fő az SNI-a létszámban is szerepel.
Az év eleji létszámhoz képest 6 fővel növekedett a fejlesztő foglalkozásra jogosultak száma.
Rehabilitációs foglalkozás típusa szerint:
o komplex gyógypedagógiai terápia: 3 fő
o vizuális percepció fejlesztésben: 3 fő
o diszlexia - diszgráfia reedukációban: 16 fő
o diszkalkúlia reedukációban: 5 fő
A fejlesztő foglalkozások célja:
- funkciózavar megszüntetése, vagy csökkentése, a pszichomotoros és percepciós funkciók korrekciója, fejlesztése, az épen maradt funkciók erősítésével
- képessé tegye a saját tanulócsoportjában a közös munkára, az önálló feladatok megoldására, a tananyag feldolgozására és elsajátítására.
- olyan területek fejlesztése, melyek megkönnyítik a tanulási nehézséggel és tanulási zavarral küzdő gyerekek mindennapjait. A mechanikus gyakorlás helyett olyan feladatokat végeztünk, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a gyerek érdeklődési területein keresztül motiválva olvasson és írjon. A fejlesztő foglalkozások kiscsoportos keretben zajlanak, a probléma szempontjából általában homogénnek mondható gyerekek körében. E munkaforma jó lehetőséget adott az egyéni képességek feltérképezésére, az egyéni sikerélmények megélésére.
A fejlesztő foglalkozás jellemzői:
o egyénileg alkalmazkodik a tanuló szükségleteihez,
o az adott gyerek tanulási tempójához és elért szintjéhez igazodik,
o támogatja az aktuálisan elvégzendő feladatokban, tananyagban,
o a gyermek személyiségét erősíti,
o sokkal több eszközös gyakorlás, cselekvéses tanulás.

A mikrocsoportok munkája

a) IPR csoport
Iskolánkban ebben a tanévben is az Integrált Pedagógiai Rendszert irányító menedzsment igyekezett összefogni, segíteni a munkát. Ennek során mindvégig figyelemmel kísérte a jogszabályi előírások betartását. Ellenőrizte a fejlesztési tervek elkészítését, megszervezte a negyedéves értékeléseket. Prioritásként kezelte a kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló iskolai és iskolán kívüli programok megvalósítását: osztálykirándulások, kulturális rendezvényre, tantárgyi versenyekre jutás, projektnapok, gyermeknap, házi tantárgyi versenyek, kézműves foglalkozások. A munkacsoport folyamatosan tartotta a kapcsolatot a többi munkacsoporttal. Esetmegbeszéléseket tartott, különös tekintettel arra, hogy hogyan csökkenjen a hiányzás a HHH tanulók körében. Igyekezett ápolni és bővíteni a partneri kapcsolatokat. Az IPR menedzsment a többi munkacsoporttal együtt két napos továbbképzésen is részt vett. Segítséget nyújtott statisztikai adatok összegyűjtésében. Előzetes felmérést készített a következő tanév HHH tanulóinak létszámáról. Elkészítette az év végi beszámolóját.

b) IKCS csoport
Egész tanévben kiemelt feladatnak tekintették az iskolán kívüli szervezetekkel való együttműködést. A feladatok éves kijelölése után áttekintették a fenntartókkal való kapcsolattartást, a gyermekvédelem helyzetét mindhárom településen. Ősszel a helyi sportegyesülettel közösen szervezték a pedagógusok az iskolai focikupát. Az óvodákkal való kapcsolattartás során elemezték az óvodai és iskolai mérések eredményeit. Novemberben sajnos elmaradt a Dombegyház Közoktatásáért Közalapítvány jótékonysági estje, helyette a helyi Díszítőművészeti Szakkörrel vették fel a kapcsolatot, és rendeztek közös programokat a tanulóknak. A HHH-s tanulók negyedéves értékelései során a szülőkkel való kapcsolattartás szorosabbá tételének és a szülői munkaközösséggel való együttműködésnek a módjait beszélték meg. Decemberben és februárban szintén a szülőkkel való kapcsolattartást erősítette a két iskolai bál. Januárban a könyvtárral való együttműködés keretében került megrendezésre az "Olvasni Jó" hangos olvasási verseny. Áprilisban került sor az alapítványi jótékonysági bálra, ami nagyon jól sikerült. Szintén áprilisban a battonyai Sporthorgász Egyesülettel vették fel a kapcsolatot, és horgászversenyt rendeztek. Májusban legfontosabb feladat a gyermeknap megtervezése és lebonyolítása volt. A tanév utolsó hónapjában végezték el az éves munka értékelését, elemzését, és segítették a minőségbiztosítási csoport munkáját. Egész tanévben folyamatosan keresték az iskolán kívüli szervezetekkel való együttműködés lehetséges módjait. Szoros együttműködést építettek ki a Díszítőművészeti Egyesülettel, a helyi Polgárőrséggel, Sportegyesülettel, és a Horgászegyesülettel. A már meglévő kapcsolatokat is sikerült még folyamatosabbá, rendszeresebbé tenni. Az iskolai környezethez szorosan hozzákapcsolódik az iskolatársulás, melynek január óta tartó folyamatos vitáját is figyelemmel kísérték.

c) Tanári együttműködést, műhelymunkát segítő munkacsoport
A munkacsoport célja az volt, hogy a változásokban, újdonságokban gazdag világban, a pedagógusok megismerjék egymás munkáját, segítséget kapjanak egy-egy számukra nehéznek tűnő feladat megoldásában, elemezzék és értékeljék a tanítási gyakorlatban alkalmazható újdonságokat. A csoport munkája során többféle új típusú tanulásszervezési modell megismerésére, elemzésére került sor, ezt kiértékelve keresték az alkalmazásuk optimális lehetőségeit iskolánkban. Az együttműködés támogatásával még hatékonyabbá vált a tanulók egyéni jellemzőinek széleskörű megismerése - a fejlesztésük lehetőségeinek többféle nézőpontból való feltérképezése. A tanítók, tanárok közötti együttműködés jól alakult, a hospitálások jó alkalmat adott egymás munkájának átlátásához, a tapasztalatok megvitatása sokban segítette az azonos évfolyamokon tanítók munkáját. A szervezett esetmegbeszélések és problémamegoldó fórumok hasznos terepet nyújtottak egy-egy közösség vagy egyén problémáinak megvitatására, egyéni megoldások keresésére, azok kiértékelésére, sok új és használható ötlet átvételére. A munkacsoport tevékenysége előtérbe helyezte a pedagógusok együttműködésének támogatását, mindennapi munkájukban való megerősítését, és segítését. Ezek által a tanulók individuális igényeinek megfelelő fejlesztést biztosítani.

d) Óvoda-iskola átmenet munkacsoport
A csoport munkájának célja, hogy megtervezze az óvodások felkészítését az iskolai életre. Cél a heterogén csoportokban egyénre szabott minőségi oktatás kialakítása a korai iskolai kudarcok elkerülése érdekében. Az átmenet megkönnyítését szolgáló pedagógiai, didaktikai és nevelési eszközök a nevelés gyakorlatát vizsgálva, elsősorban az egyes jelenségek analizálása révén, megoldási módokat keresve, konkrét helyzetre vonatkozóan cselekvéssort határoztak meg. Lényeges feladat volt a szűrőeljárások, mérési formák megbeszélése. Ilyenek voltak a DIFER és a Gabóca kuckója elnevezésű vizsgálati eszközök. Ezek használata megkönnyítette a kezdőszakasz problémáit, hiszen így egyénre szabott képességbeli fejlettség feltérképezésére lehetőség volt. Az első osztályban végzett DIFER vizsgálatok eredményei alapján történt a tananyag kiválasztása és összerendezése valamint a feldolgozás módjának megtervezése. Ez olyan didaktikai eszközök alkalmazását követelte meg, amelyek érdeklődést váltottak ki, élményszerű feldolgozást biztosítottak. A kezdő évfolyamokon tanító nevelők nagy hangsúlyt fektettek a játékosságra. Igyekeztek a tantermet úgy rendezni, hogy a tanulók kellemes környezetben dolgozhassanak. Ennek következtében kezdetben szorongó gyerekek is hamarabb feloldódtak. A kezdő szakasz fontos feladata a csoport osztállyá fejlesztése, alakítása. A csoportban megjelenő szerepek helyes irányítása nem kevés gondot jelentett. Az együttélési képesség, segítőkészség, felelősségvállalás, szabálykövetés, szabályalkotás helyes alkalmazása érdekében a pedagógus koordináló szerepére nagy szükség volt. Az év folyamán tartott értekezleteken, melyeken néha az óvónők is jelen voltak, megbeszéltük és átadtuk tapasztalatainkat a további sikeres együttműködés érdekében. Az óvoda és az iskola pedagógusainak és a gyerekekkel való kapcsolattartás formái:
1. Egymás intézményeiben való látogatások.
2. A tanévnyitón a nyolcadikos tanulók fogadták az első osztályosokat. Kézen fogták őket és az iskola igazgatójához, kísérték őket, akitől ajándékkönyvet kaptak.
3. Az óvónők látogatást tettek októberben, az első osztályban. Megfigyelték volt óvodásaik beilleszkedését az iskola közösségébe.(magatartás, kapcsolatteremtés)
4. Novemberben a nagycsoportosok különböző iskolai rendezvényekbe kapcsolódtak be (rajzverseny, egészséges életmódra nevelés).
5. A munkaközösség vezető az iskolába jövő gyerekek szüleinek értekezletet tartott arról, hogy mit tehetnek még a rendelkezésükre álló időben annak érdekében, hogy gyermekük minél gördülékenyebben vegye az első osztályt.
6. Személyes találkozás és beszélgetés az iskolába jövő gyerekekkel, amely az iskolába való beiratkozáskor történt.
7. Az óvódások részt vettek az iskolai ünnepélyeken (karácsony, farsang) és az ehhez kapcsolódó rendezvényeken.
8. Májusban az iskolába jövő gyerekeknek lehetőségük volt, arra hogy megnézzék és bekapcsolódjanak az iskolai munkába. Egy tanórán vettek részt az első osztályban.
9. Az iskolai gyermeknapon is jól érezték magukat az óvodások, akiket az óvó nénikkel együtt szívesen láttak az iskolában. Az elsőosztályosokért is hintó jött az óvodából, amikor ők tartották a gyermeknapot.
10. Az óvodai tanévzáróra is hivatalosak voltak a tanítók.

e) Középfokú iskolai továbbhaladást segítő munkacsoport
A középfokú iskolai továbbhaladást segítő munkacsoport szeptemberben kezdte meg munkáját. Havonta 2-4 alkalommal értekeztek, ahol megbeszélték a pályaválasztással kapcsolatos feladatokat, teendőket, megszervezték a középiskolák bemutatkozását iskolánkban. Októberben az eleki, novemberben pedig Mezőhegyesen több középiskola bemutatóján vehettek részt a tanulók. Segítséget nyújtottak a tanulóknak a megfelelő iskolatípus megválasztásában egyéni elbeszélgetések során. November hónapban Fekete Gabriella pályaválasztási tájékoztatót tartott a 8. osztályosoknak és az érdeklődő szülőknek. A 7. osztályosoknál előzetes felmérést tartottak arról, hogy ki hol szeretne továbbtanulni. Segítették a középiskolai jelentkezési lapokat kitöltését, egyeztették a személyes adatokat, ellenőrizték, összeolvasták. Dokumentálták a pályaválasztási rendezvényeket, kimutatásokat készítettek a továbbtanulókról.

A napközis csoport és a tanulószoba munkájáról
1.sz. napközis csoport (Kukláné Megyeri Anita)

Létszám: 29 fő
Hátrányos helyzetű: 24 fő
Ebből halmozottan hátrányos helyzetű: 13 fő
Veszélyeztetett tanuló: 11 fő
Sajátos nevelési igényű (a): 2 fő
Sajátos nevelési igényű (b): 2 fő
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő: 5 fő
A csoport összetétele: 1.a osztály: 10 fő, 1.b osztály 11 fő 2. osztály: 8 fő
A fiúk és lányok arány megfelelő volt. A csoportban magas volt a szociális hátrányokkal küzdők száma. A terem tágas, a létszámnak megfelelő volt. A csoport nagy létszáma (29 fő) és heterogén összetétele megnehezítette a munkát. Magas a részképesség-zavaros, valamint a beilleszkedési és tanulási zavarral küzdők száma. A tanulmányi munka alatt csendben dolgoztak a gyerekek. Fontosnak tartotta a nevelő, hogy ne zavarják egymás munkáját járkálással, közbekiabálással, hangoskodással. A szükséges útmutató után, önállóan kezdték az írásbeli feladatot. Legalább a csoport háromnegyede igényelte a segítséget munkája során. Az írásbeli házi feladataik külalakja sokszor rendezetlen volt, sokan igénytelen, összecsapott munkát végeztek. A kialakult pontozási rendszerrel, jutalommal a gyerekek többsége jól motiválhatóvá vált. Lehetőség szerint mindenki olvasott hangosan, ill. némán, a mindennapos olvasás szokássá vált. Ezután szorgalmi feladatokat végeztek a gyerekek. Munkatempójuk nagy eltérést mutatott. Jellemző volt, hogy a tanulók hiányos felszereléssel jártak iskolába. Kiemelkedő magatartási probléma nem történt, viszont gyakorta előfordult a trágár szavak használata és egymás szidalmazása és a durva, agresszív játék. Az év közben kapott játékokra próbáltak vigyázni (labda, kirakó, fűzőcske, stb.). A csoport egészére jellemző volt a rendkívül nagy mozgásigény, mely a tágas udvaron megvalósulhatott. Jól működő felelősi rendszerünk alakult ki, amelyben szívesen vállaltak munkát a gyerekek. A hetesi- és az uzsonnafelelősi feladatokat nagy lelkesedéssel végezték. Kedvelték a szervezett foglalkozásokat, a technikai tevékenységeket. A rajzokat a folyosón levő napközis falra helyezték. Figyelmet fordított a tanító az étkezési és higiéniai szabályok betartatására, melyet nem mindenki követett. Az osztályfőnökökkel folyamatosan megbeszélték a felmerülő problémákat.


Tanulószobai foglalkozás (Isztinné Szécsényi Tímea)
Létszám: 30 fő
Hátrányos helyzetű: 21 fő
Ebből halmozottan hátrányos helyzetű: 17 fő
Veszélyeztetett tanuló: 9 fő
Sajátos nevelési igényű (a): 5 fő
Sajátos nevelési igényű (b): 1 fő
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő: 7 fő
A tanulószoba 3., 4., 5., 6. és 7. osztályos tanulókból szerveződött. Az idei tanévben délutánonként öt nevelő váltotta egymást, így a különböző tantárgyakhoz megkapták a tanulók a megfelelő szakmai segítséget. A foglalkozások naponta 13.00-tól 16.00 óráig tartottak, amelyek során a tanulók elkészítették az írásbeli házi feladatukat és megtanulták a szükséges elméleti anyagot. A nagyobbak önállóbbak voltak, a kisebbek több segítséget igényeltek. A nagy létszám miatt a gyengébb képességű, vagy lassabban haladó gyerekek a gyógypedagógiai asszisztens segítségét is igénybe vehették. A szabadidőben különböző társasjátékokkal játszhattak, illetve lehetőség volt a számítástechnika teremben internetezésre is. A foglalkozások megfelelő rendben zajlottak, kirívó magatartási probléma nem merült fel.